Az allergiás betegek kivizsgálásának jelentősége

Az allergiás betegek kivizsgálásának jelentősége

Ma, amikor civilizációs ártalmakról beszélünk, óhatatlanul eszünkbe jut az allergia is. A sajtó, a rádió, a televízió híradásai azt sugallják, hogy korunk betegsége, mely az utóbbi évtizedekben jelentkezett először, s azóta gyorsan emelkedik a megbetegedettek száma. Sokan úgy gondolják, hogy a betegség terjedését a különböző vegyi eljárások és vegyipari termékek alkalmazása okozza. Kétségtelen, hogy az utóbbi években jelentősen emelkedett a mindennapi használatban lévő kémiai anyagok száma, a levegő és a víz szennyezettsége pedig már-már katasztrofális mértéket öltött. Vannak arra vonatkozó adatok, hogy a kritikátlanul alkalmazott antibiotikumok is hozzájárulnak az allergia kialakulásához, különösen ha már korán, csecsemőkortól alkalmazzuk. Tévednek azonban akik az allergiát az utóbbi néhány évtized betegségének tekintik. Már időszámításunk előtt is észleltek allergiás tüneteket. Az ógörög hippokratészi iskola és a kínai orvoslás is beszámolt olyan kórképekről, melyeket ma a klasszikus allergiás betegségek közé sorolunk.

Az allergia kifejezés két szó összetételéből származik: allosz- jelentése más, eltérő, ergosz- jelentése működés, tevékenység. Az allergia tehát azt jelenti, hogy a külvilág ingereire a szervezet megváltozott módon reagál. Az allergén (érzékeny anyag) az arra érzékeny személyekben egy speciális gyulladásos folyamatot indít el, melyet hagyományos gyulladáscsökkentőkkel vagy antibiotikumokkal nem kezelhetünk.

Nem könnyű pontos adatokat mondani az egyes allergiás megbetegedések előfordulási gyakoriságáról, mert az allergia szó sokféle betegség gyűjtőfogalma. Így nem csodálkozhatunk, ha az egyik beteg bőrtünetekkel járó betegségét és a másik beteg légzőszervi megbetegedését is allergiának nevezzük. A lakosság közel 25-30%-a tekinthető klasszikus allergiás betegnek (allergiás nátha, allergiás asztma, allergiás bőrgyulladás, táplálékallergia).

Ma már egyre több szakember foglalkozik ezzel a témakörrel, így a betegek nagy részének jó esélye van arra, hogy betegségét felismerjék, és megfelelő módon kezeljék. Régebben az allergiások többsége anélkül élte le az életét, hogy tudta volna- erős náthája, mely minden nyáron szinte pontosan ugyanabban az időben jelentkezik nem más, mint allergiás szénanátha. Még a XX. század eleji ember is ritkán fordult orvoshoz (általában akkor, amikor igen súlyos betegsége volt) tehát nem derülhetett fény arra, hogy esetleg allergiás.

A kivizsgálást követően az ismert allergének kerülése, a tüneti terápia, az allergiás gyulladás csillapítása megszüntetheti a panaszokat, nagymértékben javítja a betegek életminőségét. Válogatott esetekben létezik oki kezelési lehetőség is: az allergén specifikus immunterápia, amely képes megváltoztatni az immunrendszer működését.

Az orvosi ténykedés önmagában haszontalan a beteg közreműködése nélkül. Ha az allergiás beteg elfogadja és maradéktalanul betartja a szakembertől kapott tanácsokat, ha bízik a kezelés eredményességében és nem keseredik el, ha nem észlel azonnali javulást, akkor elérhet egy olyan állapothoz, amelyben már nem tekinti magát betegnek. Ez azért is fontos, mert az allergiás betegségek többsége krónikus lefolyású, melyek komplex terápiás programmal igen jól egyensúlyban tarthatók.

Dr. Farkas Márta Sarolta

allergológus szakorvos


Copyright 2011 - All Rights Reserved - www.jeszrend.hu
Készítette: GreenFish