Napozzunk, vagy ne napozzunk?
Ha a napozással kapcsolatban kell tanácsot adni a bőrgyógyász meglehetősen vissza fogott. Teszi ezt azért, mert a munkája során sajnos sok napégést, \\”agyonnapoztatott\\”, elöregedett bőrt, és nem utolsó sorban bőrrákot lát.
Az természetes, hogy szeretjük a fényt, a napos időt. Más is a hangulatunk, mint a depresszióra hajlamos északi embereknek! A téli hónapok után vágyakozunk a kellemes tavaszi napsütésre. A napfény éltető, jótékony hatása mellett azonban ismernünk kell a károsító tulajdonságát is, hogy védekezni tudjunk ellene.
A napfény biológiai hatást kiváltó spektruma az ultraviola (UV) tartományba esik, amely a károsodást okozza. Ugyanis a bőrben a fényenergia kémiai energiává alakul át miközben gyulladást keltő anyagok (szabadgyökök, fehérjék) keletkeznek. A napfény káros hatása részben korai (napégés), részben késői (a rugalmas rostok károsodása, szarusodási zavar, bőrrák). Sajnálatos tény, hogy mindkét károsodási típus gyakori.
Ezek ismeretében akkor napozzunk, vagy ne napozzunk? Egyetlen szóval azt a választ adhatjuk, hogy óvatosan tegyük ezt. Vegyük figyelembe a bőrtípusunkat. A fehérbőrűek hamarabb leégnek. A visszaverődő fény (vízfelszín, homok, fal, hó) megsokszorozza az ártalmat. Mindenki, de főleg az érzékeny bőrűek a déli órákban kerüljék a napot! Kora délelőtt és késő délután a fák alatt is lehet egy kis színt szerezni. Fontos szempont a fokozatosság. A bőrünk ugyanis \\”okos\\”. Az UV sugárzás hatására megindul a bőr melanin (pigment) termelődése, elszarusodása, megvastagodása. Ezek együttesen egy kis védelmet nyújtanak a további besugárzással szemben. Fényvédők használatával csökkenthetjük az UV fény ártalmát. Azok ugyanis elnyelik, visszaverik és szétszórják a fényt (a barnulást viszont akadályozzák). Válasszunk a bőrtípusunknak megfelelő, magas faktorú fényvédőt. A száraz bőrűek inkább krémet, a zsíros bőrűek naptejet használjanak. Különös gondunk legyen a gyerekekre! Erős napsütésben de. 10 és du. 4 között ne vigyük őket napra! A bőrrák veszélye ugyanis nagyobb azoknál, akik gyermekkorukban többször szenvedtek napégést.
Mit ne használjunk napozás előtt vagy alatt? Úgynevezett fototoxikus hatásuk miatt kerüljük a kölnivizeket, kozmetikumokat. A higany tartalmú krémek, testápolók (pl. Nivea család) szintén okozhatnak bőrgyulladást napfény hatására.
Mikor ne napozzunk? Ha napfény allergiánk van, ha bizonyos gyógyszereket szedünk (pl. Tetrán, szulfonamidok, Delagil, bizonyos vízhajtók, stb.), ha festékes anyajegyeink vannak, vagy egyéb egészségügyi okokból az orvos nem javasolja.
Mit tegyünk, ha mégis leégünk? Gondolva erre az eshetőségre is, ha nyár elején a bőrgyógyásznál járunk, írassunk fel hűsítő Burow kenőcsöt, esetleg viszketés csökkentő tablettát. A patikában recept nélkül kapható az égés elleni Írix spray, vagy a Physiogél krém (kicsit drága), melyet az érzékeny bőrűek is jól tűrnek. Alkalmazhatunk hideg kamillás borogatást is. Igyunk sok folyadékot és maradjunk bent a hűvös szobában. Természetesen súlyosabb esetben menjünk el a bőrgyógyászatra.
Végül egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmüket. Vizsgálják meg rendszeresen a saját és családtagjaik bőrét. Ellentétben a belső szervi betegségekkel, a bőrön láthatóak a kóros elváltozások. A rosszindulatú bőrrákoknál, még a melanómánál is van esély a teljes gyógyulásra, ha időben felfedezzük azokat. Különösen fontos a festékes anyajegyek rendszeres ellenőrzése legalább évente egyszer. Ha gyorsan növekednek, megváltozik a színük, alakjuk, viszketnek, kisebesednek, megsérülnek, mutassák meg bőrgyógyásznak soron kívül.
Ha a szem a lélek, akkor a bőr az egészség tükre. Vigyázzanak hát rá, főleg most nyáron!
Dr. Simola Margit bőrgyógyász főorvos
Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat
