Készült a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII.29.) ESzCsM rendelet alapján. A jelen házirend (a továbbiakban: Házirend) célja, hogy a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ (a következőkben: JEK) működési rendjét meghatározza.
A JEK nyitvatartási rendje:
A hét minden munkanapján reggel 6:55 órakor nyitjuk a betegek részére a szakrendelő bejáratának ajtaját. (Az oldalsó gazdasági bejáratot CSAK a JEK dolgozói vehetik igénybe.)
A Laboratórium, Tüdőszűrő és Tüdőgondozó betegfogadása 7.00 órától, míg az összes többi szakrendelés 8.00 órától fogadja a betegeket.
A JEK zárási ideje: az utolsó beteg fogadásától számított 1 óra, de legkésőbb este 20.00 óra, mely időpontig valamennyi beteg és a személyzet is köteles az épületet elhagyni!
Menedzsment fogadóórája:
Főigazgató: (VII. emeleten) előzetesen, a főigazgatói titkárságon keresztül történő időpont egyezetés alapján!
Dr. Zilahy Dezső orvos-igazgató: (VII. emeleten) előzetes bejelentkezés alapján.
Szám László gazdasági igazgató
A szakrendelések elhelyezkedése szintenkénti bontásban a földszinten a recepciós pult mellett, valamint a lift mellett kihelyezett nagyméretű táblán látható.
Tüdőszűrő Állomás a JEK főbejáratán áthaladva az 1. emeletén, míg a Tüdőgondozó az épület túloldalán található bejárattal közelíthető meg.
Betegfelvétel folyamata:
Személyes megjelenéskor, a szakrendelésekre a beteg felvétele a recepciós pultnál (földszinti, bejárattól jobbra) történik a hét minden munkanapján
7.00 órától 19 óra 30 percig.
Telefonon keresztüli, számítógéppel történő, időpont szerinti betegelőjegyzés, a VII. emeleten helyezkedik el.
A betegfelvétel alkalmával a TB kártya, és a személyi adatokat igazoló okmányok bemutatása kötelező!
(A telefonon bediktált adatokat a megjelenéskor kell ellenőrizni!)
Kivétel: életmentés, elsősegély nyújtása esete, mert a betegnyilvántartást megelőzi az ellátás!
A recepció munkatársainak a betegadatok ellenőrzése – minden alkalommal történő megjelenéskor – kötelező!
Nem kell jelentkezni a Recepciónál, a következő rendeléseket felkereső betegeknek:
Felnőtt – és Gyermek Háziorvos, valamint Tüdőszűrő és Tüdőgondozó betegeinek.
Csak beutalóval igénybe vehető szakrendelések:
Röntgen, Mammográfia, Ultrahang, Reumatológia, Ortopédia, Fizikoterápia, Masszázs, Fényterápiás-lézer, Gyógytorna, Központi Műtő, Érsebészet, Allergológia, Kardiológia, Diabetológia, Neurológia, Laboratórium, Proktológia, Gasztroenterológia
Beutaló nélkül igénybe vehető szakrendelések:
Általános Sebészet, Bőrgyógyászat, Szemészet, Nőgyógyászat, Fül-orr-gége, Pszichiátria, Urológia, Onkológia, Foglalkozás-egészségügy, Felnőtt – és Gyermek Háziorvosi Szolgálat, és a Védőnői Szolgálat
Nem biztosított beteg:
TB kártya nélkül orvosi ellátás csak térítés ellenében vehető igénybe, a kifüggesztett díjszabás szerint.
Kivétel: életveszély, sürgősségi elsősegély-nyújtási ellátás.
A NEAK ellenőrzi a betegek jogosultságát az ellátás igénybevételéhez. Ha valaki nem rendelkezik jogosultsággal nincs befizetése a NEAK felé, annak az Intézet dolgozói egy írásbeli felhívást adnak át, hogy mielőbb rendezze tartozását. Ez az ellátás igénybevételét nem befolyásolja.
A beteg saját kérésére, az orvos által nem indokolt esetben is végezhető vizsgálat, amennyiben a beteg azt megtéríti. A betegnek a befizetett összegről számlát kell kapnia!
Radiológiai vizsgálat orvosi indikáció nélkül, akkor sem végezhető el a betegen, ha azt a beteg kérné és megfizetné!
EU-s beteg ellátása:
1. Abban az esetben, ha az Európai Unió területén állampolgár beteg ellátása orvosilag indokolt és a kezelésre Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján kerül sor, a beteg ellátása hasonló finanszírozás alá tartozik, mint a magyarországi beteg.
2. Abban az esetben, ha a beteg ellátására a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos 24/2011. EK irányelv alapján, illetőleg az annak végrehajtására kiadott 339/2013. és 340/2013. Korm. rendeletek alapján kerül sor, úgy hogy a beteg kifejezetten egészségügyi szolgáltatás érdekében érkezett Magyarországra, amennyiben az ellátás a hivatkozott szabályok szerint engedélyezett, úgy a beteg az irányelv és a végrehajtási rendeletek szerinti finanszírozásra jogosult azzal, hogy az ellátást követően a beteg az intézmény díjszabása szerinti egészségügyi szolgáltatási díjat tartozik megfizetni és ezt követően utólag juthat hozzá az előzőleg említett finanszírozáshoz az állampolgársága szerinti finanszírozótól.
Háziorvosok
Szakrendelő területén működő Háziorvosi szolgálat naponta reggel 8.00 órától 12.00 óráig, délután 16.00 órától 20.00 óráig rendel.
Szakrendelő egyéb szolgáltatásainak elhelyezkedése
A földszinten működik a betegfelvétel, betegirányítás számítógépes rendszere is, míg a telefonos időpont-előjegyzési a VII. emeleten helyezkedik el.
Időpont a 06 1 790-4720 telefonszámon kérhető, illetve egyeztethető az orvos-beteg találkozás időpontja.
Földszinti Gyógyszertár (hétfőtől – péntekig 7.30-tól 20.00 óráig) és Büfé: (hétfőtől – péntekig 8.00 órától 16.00 óráig) áll a betegeink rendelkezésére.
Sürgősség megállapításának orvos-szakmai szempontjai:
Szakrendelésre saját lábán érkező betegnél fellépő:
– akut rosszullét
– erős fájdalom
– ájulás
– magas láz
– heves görcsök
– vérzés
– fulladás
– beszédzavar
– látászavar
– szédülés
– tudatzavar
– és minden olyan jellegű rosszullét, mely a beteget önálló akarat végrehajtásában korlátozza, azaz segítséget igényel.
A fentieken túl a sürgős szükség körébe tartozik minden olyan állapot, amit a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatókról szóló 52/2006. (XII. 28.) EÜM rendelet, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos működésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V.11.) ESzCsM rendelet oda sorol.
Rosszullétre panaszkodó beteget „orvos-beteg” találkozás létrejötte nélkül a szakrendelőből elküldeni TILOS!
A földszinten optikai szaküzlet (hétfőtől – csütörtökig 8.00 órától 18.00 óráig, pénteken 8.00 órától 12.00 óráig) van, ahol betegeink szemüvegkészítést rendelhetnek.
Panasztételi lehetőség:
· Írásban, a Szolgálat Főigazgatója felé, 1084. Auróra u. 22-28. VII. emeleti Titkárságon
· Szóban, az érintett terület, személy, felettesénél azonnal.
· Orvos esetében dr. Zilahy Dezső orvos-igazgatónál a VII. emeleten
· Szakdolgozó esetében intézetvezető főnővérnél a VII. emeleten!
· Írásban vagy szóban, Lengyel Ingrid betegjogi képviselőnél. (Elérhetősége, címe, telefonszáma minden emeleti szakrendelésen, recepción, titkárságon megtalálható.)
· a betegeknek joga van panasszal élni az egészségügyi szolgáltatás tartalmával kapcsolatban az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz azzal, hogy ezt a bejelentést a kifogásolt kezeléstől számított 6 hónapon belül lehet érdemben előterjeszteni.
Betegjogi képviselő feladata:
A betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét és segíti őket a jogaik megismerésében és érvényesítésében. Segíti a beteget az egészségügyi dokumentáció hozzájutásában, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. Segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását.
A betegjogi képviselő: Lengyel Ingrid
Elérhetősége: 06 20 / 489-9609
e-mail: ingrid.lengyel@ijb.emmi.gov.hu
Betegek értékeinek megőrzése:
A JEK területén nincs kialakítva értékmegőrzési lehetőség, így ezért az esetlegesen eltűnt személyes tárgyaikért anyagi felelősséget nem vállalhatunk! Csomagok megőrzésére sincs lehetőség!
A téli hónapokban a ruhatár használata ingyenes és kötelező!
Dohányzás
Az intézet egész területén dohányozni TILOS!
Aki a dohányzásra vonatkozó jogszabályi tilalmat megsérti, azt az illetékes hatóság felelősségre vonhatja, melyért a JEK semmilyen felelősséget nem vállal.
Tisztelt Betegünk!
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírásai alapján az alábbiakban tájékoztatjuk Önt jogairól és kötelezettségeiről.
1. Egészségügyi ellátáshoz való jog
Minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha a jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.
Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egyészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.
2. Az emberi méltósághoz való jog
A betegen – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el. A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. A beteg korlátozása nem lehet büntető jellegű, és csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.
3. A kapcsolattartás joga
Járóbeteg-szakrendelésre érkező súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy a vizsgálat során mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére meghatározott személy is jogosult.
Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy a vizsgálat során mellette tartózkodjon
4. Az intézmény elhagyásának joga
A betegnek joga van az egészségügyi intézményt igénybe venni és saját akaratból elhagyni azt, tekintettel a járó-beteg szakellátási voltára.
5. A tájékoztatáshoz való jog
A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon
– egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
– a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
– a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
– a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
– a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
– döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
– a lehetőség alternatív eljárásokról, módszerekről,
– az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
– a további ellátásokról, valamint
– a javasolt életmódról.
A 18. év alatti személyek tájékoztatása az egészségügyről szóló törvény rendelkezései szerint történik úgy, hogy belátási képességeik ismeretében a tájékoztatást a beteg is megkapja, de az önrendelkezési jogot a beavatkozással kapcsolatos hozzájárulást vagy visszautasítást csak a törvényes képviselő gyakorolhatja.
A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. A cselekvőképes betegnek joga van írásban vagy egyéb hitelt érdemlő módon kijelölni azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kell. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.
6. Az önrendelkezéshez való jog
Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.
A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.
A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és
a) az egészségügyről szóló törvényben meghatározott személyek nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna,
b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha az előbbi személyek nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.
A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása
a) mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá
b) ha a beteg közvetlen életveszélyben van.
Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése csak akkor végezhető el, ha
a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy
b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.
7. Az ellátás visszautasításának joga
A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása csak az egészségügyről szóló törvényben foglalt alaki előírások betartásával történhet.
Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be nem utasítható vissza. Minden más ellátást az ilyen beteg is visszautasíthat.
Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelőorvos kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.
8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.
Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
A beteg jogosult:
a) a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
b) a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
c) az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni,
d) a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kapni,
e) egészségügyi adatairól – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.
A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.
9. Az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.
10. A beteg kötelezettségei
A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet. A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásban közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni.
a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához; a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
b) tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
c) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,
e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
f) az egészségügyi intézmény házirendjét betartani,
g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,
h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.
A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait. A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait. A betegjogok gyakorlásának módját a szakrendelő házirendje tartalmazza.
Budapest, 2019. március
Főigazgatóság